Ár: 400,-HUF
Formátum: PDF

Bányai János: A KERESZTÉNY FELEBARÁTI SZERETET TULAJDONSÁGAI

Tartalom típusa: Vallás
Mérete: 579 KB, 64 oldal
Terjesztő: Adamo Books
Elektronikus megjelenés éve: 2010
Nyomtathatóság: kinyomtatható

 

Bár a kinyilatkoztatás, vagyis az isteni szó alapján közelítjük meg ezt a témát, ez az írás mindenkinek szól.

Az emberszeretet nemcsak vallási törvény, sőt nem is csupán erkölcsi (etikai) követelmény, amelynek az értékét világnézetre és vallásra való tekintet nélkül mindenki belátja, hanem egyszerűen az emberi természet mély igénye.

Ennek az igénynek a kielégítését - lélektanilag - büntetlenül nem hanyagolhatjuk el.

Lehet élni nagy vagyon nélkül, magas állás nélkül, sőt jó egészség nélkül is, de szeretet nélkül nem. Sok öngyilkos példája, esetleg nyilatkozata mutatja ezt.

A keresztény felebaráti szeretet tulajdonságait szeretné bemutatni ez az írás. Minden keresztény vallás sürgeti ezt az erényt. Minthogy a Szentírás szerint Isten irántunk való szeretete valamiképp eszménye ebben a tekintetben a mi belső vagy külső magatartásunknak (Mt 5,44-45), s az Isten szeretete nyilván tökéletes, végtelen és ebben az értelemben kimeríthetetlen, így nincs az az ember, aki azt állíthatja, hogy egy írásban mindent elmond erről a kérdésről. Jelen írás szerzője is csak arra szorítkozhat, hogy megítélése szerint ennek az erénynek fontos tulajdonságait sorolja fel, de korántsem mindegyiket.

Úgy tűnik, arra sem vállalkozhat senki, hogy akár a szeretet egy jellemző vonását is kimerítően adja elő. Éppen az isteni szó oktat arra, hogy maga Isten nemcsak mindenkinek szóló közös tanítást ad, hanem egyéni oktatásban is részesíthet bárkit. (Jer 31,33-34. Jn 6,44-45, Róm.8,14)


A legnagyobb és legrendkívülibb isteni egyéni tanítással megáldott apostol, Szent Pál (Csel 9,1-6,2Kor 12,1 -4) is tudatában van annak, hogy épp a szeretettel kapcsolatban képtelen mindent elmondani. Imádkoznia kell, hogy maga Isten adjon kinek-kinek egyénileg tanítást erről:


„Ezért meghajtom térdemet az Atya előtt... Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy lelke által megerősödjetek benső emberré...


Akkor megismeritek Krisztusnak minden értelmet meghaladó szeretetét és beteltek az Isten egész teljességével." (Ef 3,15-16.18-19-ből.)

A lehető teljesség kedvéért ez az írás tartalmaz részeket a szerző más műveiből. (Isteni pedagógia 44-48. old. Isten „humora" 75-76 old.)Alapvető hittan 147-148 old.

A szerző

A mű megnyitható és olvasható asztali számítógépen (PDF olvasó szoftverrel), PDA-telefonon (amennyiben arra telepítenek Mobipocket Reader szoftvert) és e-könyv olvasó készülékeken (Koobe, Sony Reader, BeBook, Kindle DX, stb.).

 

 

Beleolvasok

13. „Ne szeressünk se szóval, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal" (1Jn 3,18)


Ennek a szentírási mondatnak helyes értelmezése nem az, hogy nem kellene szavainkkal is gyakorolni a szeretetet, hanem - a Szentírás-magyarázók szerint - az, hogy a szeretetnek tettekben is meg kell nyilvánulnia.

Különösen Jakab apostol hangsúlyozza a lettek fontosságát. Ő ugyan más szemszögből beszél a tettekről, de hasznos lesz itt is emlékezetünkbe idéznünk.

„Testvéreim, mit használ, ha valaki azt állítja, hogy van hite, belőle fakadó tettei azonban nincsenek? Üdvözítheti a hite? Ha valamelyik testvérnek nem volna ruhája és nem volna meg a mindennapi tápláléka, és egyiktek így szólna hozzá: „Menj békében, melegedj és lakjál jól!", de nem adnátok meg neki, amire a testvérnek szüksége van, mit használna? Ugyanígy a hit is, ha tettek nem származnak belőle, magában holt dolog... Hiszed, hogy csak egy Isten van, s jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek." (Jak 2,14-17.19)


Jézus is tettekről beszél az utolsó ítélet leírásakor. (Mt 25-34-46)


Jézusnak példája is a teltek fontosságát mutatja, éppen az emberszeretet terén. A kenyérszaporítás (Jn 6), a beteggyógyítások (Mt 11), a ha- lottak feltámasztása (Pl. Lk 7) egytől egyig a felebaráti szeretetnek cselekedetben, érezhető jótéteményekben való megnyilvánulásai voltak.


Mint már szó is volt róla, bár Jézus a belsőre tette a hangsúlyt (Mt 15,16-20), tanítványaitól a külső jótetteket is megkívánta (Pl. Ml 5,16).


Érinti kérdésünket Túrmezei Erzsébet A harmadik című költeményében is.


Valamit kérnek tőled.
Megtenni nem kötelesség.
Mást mond a jog,
mást súg az ész.
Valami mégis azt kívánja:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass.
mert az a szeretet.

Messzire mentél. Fáradt vagy. Léptél százat.
Valakiért még egyet kellene.
De tested, véred lázad.
Majd máskor - nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int.
De egy szelíd hang azt súgja megint:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet.


Valakin segíthetnél.
Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg.
Tán összetörte szíved.
Az ész is azt súgja: minek?
De Krisztus nyomorog benne.
És a szelíd hang halkan újra kérlel:
Tedd meg, ha teheted!
Mindig arra a harmadikra hallgass,
mert az a szeretet!


Ó, ha a harmadik
egyszer első lehetne,
és diktálhatna, vonhatna, vihetne!
Lehet, elégnél
hamar. Valóban esztelenség volna.
De szíved békességről dalolna,
s míg elvesztenéd,
bizony megtalálnád az életet!
Bízd rá magad arra a harmadikra!
Mert az a szeretet.

 

Egyben ez a költemény példa az emberekben Krisztust látó szeretetre is, amelyről már volt szó (9. fejezet, II. B)


Olykor a szeretet tettekben való gyakorlása annyira fontos lehet, hogy ha elmulasztjuk, Isten kapcsolatunk is megszakad, amint János apostol írja: „Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki bár bőven van neki a világ javaiból - amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle szívét". (1Jn 3,17)


Két példa a tettrekész szeretetre


A ferences misszionáriusnők alapítója, a Szenvedésről elnevezett Mária levelet írt szerzetestársainak. Arról szólt a levél, hogy foglalkozik két, bélpoklosok számára felállítandó ház megnyitásának gondolatával. Azt írta: ő senkit nem akar erre kényszeríteni, de jelezze neki a nevét, aki erre vállalkozna.


Hat jelentkezőre volt szükség. Több mint ezer nővér jelentkezeti. Embertársaikért veszélyes vállalkozásra is készek voltak.


Ide kívánkozik az, amit az 1968-as kiadású Kislexikon ír Albert Schweilzerről:
„(1875-1966) német orvos; saját költségén kórházat létesített a bennszülöttek számára az afrikai Lambarenében (ma Gabon köztársaság). Zenetudós, orgonaművész, protestáns teológus, Nobel-békedíjas (1953)". 

 

Könyvajánló

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre és informálódjon a kedvezményekről, olcsó könyvekől.


500,-HUF

500,-HUF

500,-HUF

500,-HUF

500,-HUF

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

2009 © Minden jog fenntartva a honlap tulajdonosának | Oldaltérkép | Szerződési Feltételek | Kapcsolatok | Médiaajánlat | Adminisztráció | Webcreativ.hu