Róma lakossága a császárok idején megközelítette a milliót...ha hihetünk a korabeli nagyotmondóknak. Milliós város  a történelem során először a VIII. századra született: Csangan, a kínai Tang császárok fővárosa. Ezután a XVIII. században Peking lett milliós, majd röviddel utána 1820-ra London. 1900-ra már 11 milliós város van a Földön... 1985-re 273...
Az ezredfordulón van már 1-2 olyan nagyváros, amely elővárosaival együtt majdnem 30 millió lakost számlál (Mexikóváros, Tokió, São Paulo). A népesség száma 1925-re elérte a 2 milliárdot (80-90 év alatti duplázódással). 1960-ra 3 milliárd... hála a rohamosan izmosodó orvostudománynak. Hogy közben volt egy pusztító elsőnek nevezett világháború? 26 millió áldozattal? Meg egy ennél is pusztítóbb spanyolnátha? És egy második világháború 55 milliós veszteséggel? 1940 körül a 2 és fél milliárdos lakosság 2,2%-át tette ki az 55 millió áldozat: a népességszámot jelző görbe piciny rezzenése, amelyet a háborút követő örömmámor néhány év alatt helyrerajzolt és mintha mi sem történt volna, forog tova a földgolyó. 1980-ra már majdnem 4 milliárd ember sürög-forog. Az újabb duplázódáshoz (2-ről 4 milliárdra) ezúttal 55 év kellett. (3-ról 6 milliárdra "nőni" gyenge 40 évre volt szükség. /2. ábra/) Vajon az ezredfordulón a duplázódásra 30-40 év kell csupán, vagy tényleg lassul a folyamat és 50-60 év alatt érünk 12-re?! Ennél jobbra számítani alig lehet. Az ezredfordulón 6,2 milliárd az emberiség feltehető létszáma. Évente 90-100 millió körüli a növekmény. Semmi gond - mondják a politikusok - hamarosan beáll a létszám-stabilizálódás.

A gazdag országok már nem, vagy alig szaporodnak. (A XX. század végén már 32 ország "stabilizálódott" - állítja a Worldwatch Institute 1999-ben.) Elgondolkodtató adatok, különösen az ide vonatkozó ábrát szemlélve. Miért van az, hogy a görbe láttán más gondolatai támadnak az embernek? Miért látom a görbét homorúnak? És mi a baj a homorú görbével? Csak annyi, hogy minden normális spontán természeti-élettani folyamatot leíró görbe - mert ugye ilyen a népességszám is békeidőben és katasztrófáktól távol - három szakaszra bomlik. (3. ábra) Az elsõ szakaszban lassú a növekedés (pár évezred alatt lettünk milliárdnyian). Ezt követően egy merész kanyar után, gyors de arányos (időarányos) változás tapasztalható. Az A és B átmenete igen izgalmas, figyelemreméltó: ez szabja meg, milyen meredek lesz a második (B) szakasz. Majd egy ismételt lassú növekedést ígérő harmadik szakasz (C zárja a másodikat, amely aszimptotikusan közeledik egy elméleti egyeneshez, egy talán sohasem elérhető maximumhoz. Természetesen ez a természeti jelenség társadalmilag determinált, csupán nehéz ezt tetten érni. (Meg azt is mondják egyes szakértők, hogy e növekedési görbét csak két élőlény képes megkerülni: a rákos sejtek és az emberiség... Mi lennénk a Föld ráksejtjei...?) A "mi görbénk" az A és B közti átmenet állapotában van - akárhogy nézem... Tehát még meg sem nyugodott! Nem vagyunk az egyenesen az ezredfordulón!