A Tőkés társaságok világuralma kiindulási pontja az a nyilvánvalóság, melyet gyorsuló társadalmi és környezeti bomlásként a világ csak nem minden országában megtapasztalunk, ahogy ezt a szegénység növekedése, a munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenség, az erőszakos bűncselekmények, a széteső családok és a környezet leromlása mutatják. Ezek á problémák részben a gazdasági teljesítménynek 1950 óta bekövetkezett megötszöröződéséből származnak, mert az emberi igények növekedése az ökoszisztémákat olyan mértékben megterhelte, amit bolygónk már nem tud elviselni. A gazdasági növekedésre való állandó törekvés; mint a társadalompolitika szervező elve, felgyorsítja az ökoszisztémák regeneratív képességének meghibásodását és az emberi közösséget fenntartó társadalmi szövedék felbomlását. Ugyanakkor a gazdagok és szegények közötti, erőforrásokért folytatott versenyt is fokozza, s ebben a versenyben mindig a szegények veszítenek.
A kormányok - úgy tűnik - teljesen képtelenek a megfelelő reagálásra, és a társadalom csalódása haragra vált. Többről van szó azonban a kormányzati bürokrácia kudarcánál. A kormányzás válsága a gazdasági globalizálódás folyamata mögött lévő ideológiai, politikai és technikai erők összjátékának szülötte. A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyeket egyetlen kényszerítő erő mozgat - rövidtávú pénzbeli nyereségre való törekvés. Ez hatalrnas gazdasági és politikai hatalmat összpontosított a kisszámú elit kezében, akiknek abszolút részesedése a természeti erőforrások csökkenő közös készletének termékeiből jelentős mértékben továbbra is egyre nő, s így megerősíti őket abban, hogy a rendszer tökéletesen jól működik.
Azokat, akik a rendszer rendellenes működésének költségeit viselik, megfosztották a döntéshozatal lehetőségétől, és gyötrelmeik okait illetően a zavarodottság állapotában tartja őket a tőkés társaságok által uralt média amelyik a válságot illetően szakadatlanul bombázza őket a hatalom birtokosainak észlelésein nyugvó értelmezésekkel. A világ legnagyobb tőkés társaságai által ellenőrzött és irányított, tevékeny propagandagépezet állandóan arról biztosít bennünket, hogy a konzumerizmus a boldogság útja, a piaci túlzások állami, kormányzati korlátozása a bajok oka, és a gazdasági globalizáció történelmileg elkerülhetetlen, s egyúttal jótétemény az emberiség számára. Valójában ezek mind mítoszok, melyeket a pazarló mohóság igazolására propagálnak, és annak leplezésére, hogy az emberi intézmények világméretű átalakítása egy szűk körű elit kitervelt, kitanult és szándékos beavatkozásának következménye, mely elit pénze lehetővé teszi számukra, hogy az illúziók világában éljenek, távol az emberiség többi részétől.